A brit birodalom öröksége
2003. május 14. 06:01
A brit birodalom korántsem volt olyan jótékony, mint ahogy azt sokan vélik: gyarmatairól való lemondása nem annyira az ébredő nemzetiségi mozgalmaknak volt köszönhető, mint inkább annak a hatalmas költségnek, amit a veszedelmesen nagy birodalomnak az egybetartására fordítottak.
A csúcson
1897-ben, az 50. jubileumi évben, Viktória királynő a világtörténelem valaha létezett leghatalmasabbra kiterjedt birodalmának csúcsán uralkodott. A számok megdöbbentőek: 1860-ban a Brit Birodalom területe körülbelül 24.6 millió négyzetkilométerre rúgott. Ez a szám 1909-re 33 millió négyzetkilométerre emelkedett. Ekkor már háromszor akkora, mint a francia, és tízszer nagyobb, mint a német gyarmatbirodalom, továbbá 444 millió ember élt brit uralom alatt.
A britek nemcsak az Afrikáért zajló versenyfutásban vezettek, de a Távol-Keletért hadakozók között is az élvonalba tartoztak: hajszát indítottak Borneóért, Malajziáért és Új-Guinea nagyobbik részéért is, nem beszélve a csendes-óceáni szigetekről. A St. James's Gazette összeállítása szerint a királynői birodalom `egy kontinenst, szigetek, tavak ezreit, félszigetek százait, ötszáz hegyfokot és kétezer folyót` uralt.
A birodalom kiterjedése nem csak világatlaszokon és összeírási eredményeken mérhető le. A Brit Birodalom egyszerre volt a világ legtöbb befektetését végrehajtó bankja is. 1914-re a külföldön befektetett brit tőke bruttó értéke elérte a 3,8 milliárd fontot, ami egyben kitette a külföldiek által birtokolt tulajdon kétötödét, később a felét is. Mindez kétszer haladta meg a francia és háromszor a német tengerentúli befektetéseket. Soha még gazdasági hatalom nem uralt ekkora arányt a tengereken túl. Sőt, 1865 és 1914 között a britek szívesebben fektették pénzüket `Amerikába`, mint saját hazájukba. Nem csoda hát, hogy idővel úgy gondoltak a Brit Birodalomra, mint aminek istenadta joga lenne irányítani a világot.
Ám ennek befolyása jóval nagyobb volt a térképeken jól látható területi nagyságnál. Hiszen az a hatalmas mennyiségű tőke, ami például Latin-Amerikába áramlott, olyan befolyást adott a briteknek, különösen Argentínában és Brazíliában, hogy jogosan beszélhetünk `nem hivatalos imperializmus`-ról is ebben a térségben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.